Hungarian Script Request

Riporter: RESZASZ - Már ízlelgettünk ezt a nevet, egy új szakszervezet: a rezidenseket és a szakorvosokat tömöríti, annak az alelnöke Máté-Horváth Nóra. Jó reggelt kívánok. Köszönöm, hogy eljött hozzánk.
Nóra: Jó reggelt.
Riporter: Hát, nagy formátumú megbeszélések, óriási ajánlatok az egészségügyi kormányzat részéről. A megállapodás reményében mondja a kormány. Mit mondanak erre Önök, az érintettek?
Nóra: Tegyünk hozzá, hogy tényleg nagy formátumú, mert ez az első kézzel fogható ígéret, vagy ez az első kézzel fogható forrás átcsoportosítás az egészségügynek. Így bizonyos szinten azt kell hogy mondjam, hogy üdvözöljük a kormánynak ezt a felajánlott százezer, ööö, százmilliárd forintos többletforrását, amit az egészségügybe kíván éves szinten folyósítani.
Riporter: Ez így első hallásra sok pénz.
Nóra: Első hallásra sok pénz, és sajnos itt az "első hallásra" az aláhúzandó. Nyilván mindent meg kell becsülni, de mint ahogy a honlapunkon is talán már a nézők is látták, meg talán ahogy beszéltünk is itt korábban Önökkel erről, emberi konzultáció keretében szerettük volna mind a magyar állampolgárok, mind a kormány figyelmét felhívni arra, hogy sajnos hazánk GDP arányos ráfordítás tekintetében nagyon keveset költ egészségügyre. Ugye ha összevetjük a hozzánk hasonló struktúrájú és múltú országok, mondjuk a V4-ek átlagával, ők átlagosan GDP-jüknek 6,5 százalékát költik egészségügyre vagy egy ennek megfelelő összeget, nálunk ez az arányszám tavaly 3.9% volt, tehát bő 2,5% különbség van, 2,5% elmaradásban vagyunk a környező országokhoz képest. Ha a GDP-ből visszafejtjük ezt a 2,5 százalékot, nagyjából 600 milliárd forint többlet pénz kéne éves szinten az egészségügybe, ööö,folyósítani ahhoz, hogy felzárkózzunk a régiós átlaghoz. Miközben a GDP nő, aközben ráadásul csökken az egészségügy, ööö, GDP arányos ráfordítás. Sajnos úgy gondoljuk, hogy nem a nemzetgazdaság teljesítőképességéhez mért összeget folyósítanak az egészségügyre kormányzati szinten.
Riporter: Ezt értem. De ez a 600 milliárd, amiről Ön beszél, ami a GDP arányos különbség az átlag és a magyarországi költés között, ez orvosolná is azt a rengeteg problémát amivel az egészségügy szembenéz? Nyilván nem egy csapásra, de évente hogyha ezt megkapná, akkor ez lenne a megoldás?
Nóra: Megfordítom, úgy gondolom, hogy enélkül a pénz nélkül, pontosabban úgy gondoljuk, hogy enélkül a pénz nélkül nem orvosolhatók a problémák.
Riporter: A kormány most arról beszél, hogy éppen ezt az uniós átlagot szeretné elérni.
Nóra: Ezzel még nem éri el. Nyilvánvalóan közeledik hozzá, ugye pont az 1/6-a, az általunk és nemcsak általunk, hanem egészségügyi-gazdasági szakértők szerint elérendő összegnek. Mindenesetre biztos, hogy egy jó lépés, csak sajnos nem, valószínűleg nem elégséges.Kíváncsiak vagyunk, hogy mire fogják fordítani ezt az összeget, mire szánják. Ugye nem tudjuk pontosan, hogy a 100 milliárd többlet pénz az bérfejlesztésre megy el, strukturális átalakításokra megy-e le.
Riporter: Valamit azért lehet sejteni, azt mondják, hogy júniustól 100 ezer forint, jövő évtől pedig újabb 51 ezer forint lesz pluszban a szakorvosok béréhez a hozzácsapott összeg, az ápolónők viszont 10 százalékos többletet kapnak, egységesen.
Nóra: És nagyon, nagyon örülök, hogy kiemelte, ez utóbbi tényt, ugye ez a 100+51 ezer forint ez vélhetően onnan jön, hogy tavaly év óta a frissen végzett szakorvosok számára egy 5 éves támogatási program elérhető, melynek keretében bruttó 151 ezer forint, nagyjából nettó 100 ezer forint, támogatást kapnak, 5 éven keresztül a szakvizsgájuktól számítva nagyjából azért, hogy a kiesett Markusovszky ösztöndíj bevételét pótolni tudják. Ez ugye óriási bérfeszültséget generál, a szakorvosoknak egy szűk rétegét érinti, a fiatal, korában ösztöndíjban részesült szakorvosokat. Nagyon szűk réteget érint, bérfeszültséget generál a főnökeikhez képest és bérfeszültséget generál ágazaton belül, sajnos szakdolgozóinkhoz képest is. Ugye a kormány ezzel a 100+51 ezer forintos béremelési ígérettel vélhetően ezt akarja valamilyen szinten enyhíteni. Örülünk egyébként, hogy ööö, hogy felismerték, hogy ez mekkora, irreálisan nagy és elviselhetetlen bérfeszültséget generál. Viszont, úgy érezzük, hogy ezzel kimaradnak, az egészségügyet hátukon vivő dolgozók a bérfejlesztésből: 10 százalék béremelés egy nővérnek legeslegfeljebb 11-12 ezer forintot jelent, ami sajnálatos módon azt kell, hogy mondjam, hogy nevetséges összeg. Ugye a jelenlegi egészségügyi rendszert nagyjából tényleg ők tartják még egyben. Mi orvosok, bár nem vagyunk jó helyzetben, megtehetjük, hogy elmegyünk magánszektorba, vállalunk másodállást, elmegyünk vállalkozóként és bedolgozunk egy másik kórházba. Nővérek esetében és egyéb szakdolgozók esetében ez ...
Riporter: Az tényleg úgy van, bocsánat, hogy közbeszólok ... ahogy az ember érzékeli kívülállóként, hogy az orvosok teljesen szabadon, gyakorlatilag úgy, hogy kapkodnak utánuk, oda mennek ahova akarnak ma a világban, vagy akár Magyarországon a magánszektorban?
Nóra: Hát, ha a világot nézzük egy kicsit filozófiaibb értelemben, akkor mindenhol növekszik az egészségügyi munkaerő iránti kereslet, hiszen egyre egészségtudatosabb a világ és fejlődik az egészségipar, fejlődik az egészségügy világszinten. Tehát igen, van egy olyan humánerőforrás hiány világszerte, ami egy óriási agyelszívás mondjuk Magyarországra.
Riporter: Mi tartja akkor itthon Önöket? Vagy mi tartja itthon azokat, akik maradnak vagy úgy gondolják, hogy maradni fognak?
Nóra: Én például a magam nevében tudok nyilatkozni: az, hogy a pénz, sajnos, nem minden. Tehát az, hogy valaki itt nő fel, itt van, itt van a családja, itt vannak a barátai, itt van a kapcsolati tőkéje, ez bizonyos szinten tud egy visszahúzó erő lenni egy bizonyos pontig. Ugyanez vonatkozik a szakdolgozókra is, csak nekik valószínűleg hamarabb fog betelni a pohár, főleg ha most kimaradnak ebből a bérfejlesztésből vagy legalábbis csak valami jelképes összeget kapnak. Náluk, ugye, egy opció van, bevállalnak másod-, harmad-, negyedállásokat, egybefűznek 3-4-12 órás műszakot, tehát olykor megesik, hogy 36-48 órán keresztül nem jutnak haza és folyamatosan dolgoznak, csak így tudják magukat ellátni és a megélhetést biztosítani saját maguk számára. Egyébként kicsit visszatérve, ezért tartjuk nem megfelelőnek ezt az allokációt, hogyha mondjuk tényleg 100+51 ezret szeretnének orvosi béremelésre fordítani, akkor mi inkább azt javasoljuk, és ezt korábbi sajtóközleményeinkben is olvashatták, azt javasoljuk, hogy 2016-ban szakorvosi szinten nettó 100 ezer forintos béremelés egy reális cél és szakdolgozói szinten egy plusz 50 százalékos alapbér emelés is. És itt hangsúlyozom, az alapbéreknek az emeléséről beszélek, eddig ugyanis mindig támogatási programokról volt szó. Markusovszky ösztöndíj, mint ösztöndíj, fiatal szakorvosok támogatási programja, mint egy plusz támogatási program.
Riporter: Végre ki kellene mondani, hogy ennyi a fizetése és kész!
Nóra: Így van, az alapbérbe kéne ezeket beépíteni ...
Riporter: És nem toldozni-foltozni
Nóra: Pontosan, és nem kátyúzni.
Riporter: Most ugye az van, hogy ez az 100 milliárd forint az első hallásra nagyon jól hangzik. Dehát most az is kiderülni látszik, már hogy 60-70 milliárd forint megint a kórházi konszolidációra menne, megint ott van a tartozás, amit egyszer már lenullázni akart a kormányzat aztán most megint újraképződött. Ez miért van? Mennyire lát ebbe bele?
Nóra: Ebbe én személy szerint nem látok bele, de viszont az a hasonlat, amit mondani szoktak, z igen plasztikus, hogy "Vizet lehet önteni egy fazékba, de ha az a fazék lyukas, akkor ki fog belőle folyni." Tehát egy biztos, ugye a beszélgetésünk elején mondtam, hogyha nem csoportosítanak át többletforrást az egészségügyre, akkor az egészségügy előbb vagy utóbb összedől. De hozzá kell azt is tenni, hogy a többletforrásokon kívül strukturális átalakításokra is szükség van az egészségügyön belül. Nyilván ennek megvannak a megfelelő hozzáértői, én hiszek abban, egyébként, hogy nem a hozzáértés hiányán múlik, inkább csak a tenni akarás vagy a döntés felvállalásának a hiányán.
Riporter: Hát most Balog Zoltán nagy reményeket fűz az Önökkel folytatott tárgyalásokhoz, hogy az egészségügyi dolgozókkal Ők most meg fognak tudni állapodni. Önökön nem múlik?
Nóra: Mi is nagy reményeket fűzünk hozzá, de kemény tárgyalófelek szeretnénk lenni, és, hogy is mondjam, bizonyos kompromisszumokat nem szeretnénk azért elfogadni. Tehát, mint ahogy említettem, z az idei ... a mi javaslatunk a nettó 100 ezer a szakorvosoknak, és 50% a szakdolgozóknak. Alapvetően ez még akár képezheti is egy kompromisszum tárgyát. Reméljük, hogy erről sikerül meggyőzni, főleg a szakdolgozók tekintetében, erről sikerül meggyőzni a kormányzatot. De hosszú távú terveink között vagy a hosszú távon elérendő céljaink között ugye az szerepelne, hogy a bizonyos 300-500-700 ezer forintos bérsáv, tehát 300 ezer forint a kezdő orvos fizetés, 500 ezer a szakorvosi, 700 ezer a főorvos tekintetében. Ezek a bérek még mindig nem nyugat-európai bérek, még messze nem nyugat-európai bérek, de felmérések szerint ezek azok az összegek, amik révén a külföldre szakadt honfitársaink hazajönnének gyógyítani. És az hisszük, hogy ez elegendő lenne. Hogyha ezt sikerül a kormánnyal, valaha, megtárgyalnunk, akkor, úgy gondolom, sikereket értünk el, jelentős sikereket.
Riporter: Máté-Horváth Nóra, köszönöm
Nóra: Én is köszönöm szépen!