Hungarian Script Request

Pom-pom: Hogy kicsoda Pom-pom? Hogy nem ismertek? ÓÓÓ, igazán senki sem ismer, mert hol ilyen vagyok, hol olyan. Bámulatosan tudok változtatni az alakomon. Ha akarom, olyan vagyok, mint egy szőrpamacs, vagy paróka, vagy egyujjas kifordított bundakesztyű, vagy szobafestő pemzli vagy papucs orrán pamut bojt. Most leginkább egy szőrsapkához hasonlítok, ahogy ülök az ágon, egy szép hosszú ágon föl meg le, mint egy szellő, hintáztatja az ágat.
Szia Picur, hová rohansz?
Picur: Sürgősen piros tojást kell vennem.
Pom-pom: Minek neked a piros tojás? Csak nem akarod kikölteni?
Picur: Egyáltalán nem akarom kikölteni, és nem is nekem lesz.
Pom-pom: Hát akkor kinek lesz?
Picur: Hát a locsolóknak!
Pom-pom: Értem már! A fejükhöz vágod, ha lelocsolnak.
Picur: Egyáltalán nem vágom a fejükhöz. Ajándékba adom.
Pom-pom: Ajándékba? Mert lespriccelnek? Súrolókefe legyek, ha értem.
Picur: Nem spriccelnek, hanem locsolnak. Holnap húsvét lesz, és jönnek a húsvéti locsolók és meglocsolnak, hogy el ne hervadjak, és ezért kapnak húsvéti piros tojást. És ezért rohanok, hogy még kapjak, érted?
Pom-pom: Mindent értek, persze, hogy értek, csak azt az egyet nem értem, hogy miért akarsz te elszáradni? Hát igyál vizet vagy állj ki az esőre, vagy ülj a fürdőkádba.
Picur: Az agyamra mész Pom-pom. Ezt minden gyerek tudja, hogy húsvétkor locsolnak és ha meglocsolnak, akkor nem száradok ki.
Pom-pom: Haj-haj...
Picur: Mi aj a haj-haj?
Pom-pom: Az a haj-haj, hogy nem lehetne engem is, izé, lelocsolni? Mert tudod, az a helyzet, hogy én sem szeretnék elszáradni.
Picur: Az a helyzet, hogy csak a lányokat szokták meglocsolni, és az a nagy kérdés, hogy te mi vagy?
Pom-pom: Én Pom-pom vagyok.
Picur: Te az én fejemre ülsz vagyis mikor engem locsolnak, téged is meglocsolnak, és akkor te sem fogsz elszáradni.
Pom-pom: Hurrá! Akkor nyomás, még elkapkodják az orrunk elől a tojásokat.
Eladó: Üdvözlöm a kedves vevőt. Mi tetszik?
Picur: Kérek szépen húsvéti piros tojást csokoládéból.
Eladó: És hányat tetszik?
Picur: A Radírpók biztos jön, az egy, meg Jég Kornél ez kettő, Festéktüsszentő Hapci Benő három, Madárvédő Golyókapkodó négy, Órarugógerincű Felpattanó öt, az Ásítósárkány az hat. Hat gyönyörű piros tojást kérek, csokoládéból.
Pom-pom: A csokoládéról jut eszembe, hogy Gombóc Artúrt kihagytad
Picur: Gombóc Artúrt első sorba akartam mondani, de kiment a fejemből ebben a nagy idegeskedésben. Hét gyönyörű piros csokoládétojást kérek.
Eladó: Már csak öt van, tetszik?
Picur: Nem tetszik, illetve tetszik. Csókolom! ... Kezi csókolom, kérek szépen két gyönyörű csokoládé piros tojást.
Eladó 2 (nő): Elfogyott
Picur: Ott még van egy!
Eladó 2: Jé tényleg! Habár ez kirakati dísz és magamnak tettem félre, de odaadom. Engem úgyse locsol meg senki.
Picur: Köszönöm! Ez már hat. ... Jó napot kívánok! Kérek szépen egy gyönyörű csokoládé piros tojást.
Eldó 3 (férfi): Nincs!
Picur: És sárga?
Eldó 3: Az sincs!
Picur: És kék?
Eldó 3: Kék sincs!
Picur: Zöld?
Eldó 3): Zöld sincs!
Picur: Tavalyi?
Eldó 3 : Tavalyi sincs, elfogyott. És én is elfogytam már én sem vagyok itt. Megyek locsolni!
Picur: Gombóc Artúrnak nem jutott. Honnan vegyek még egy tojást?
Pom-pom: Én esetleg tudnék egyet, egy megoldást.
Picur: Mi lenne az a megoldás?
Pom-pom: Egy tojás a megoldás.
Picur: És hol van az a megoldás?
Pom-pom: Hát, reggel még a parkban tartózkodott.
Picur: Gyerünk, gyorsan!
Pom-pom: Nem baj, ha nem piros?
Picur: Majd befestjük!
Pom-pom: És az sem baj, ha nem csokoládé?
Picur: Az se baj! Nem lehet mindenki tökéletes.
Pom-pom: Hááát...
Picur: Te jó ég! Lehet, hogy nem is tojás?
Pom-pom: De, de, az biztos, hogy tojás, csak hát egy kicsit furcsa tojás.
Picur: Nyögd már ki!
Pom-pom: Tojás, csak éppen csipog, de esküszöm, hogy nincs más baja.
Picur: Ez is jobb megoldás, mint a semmilyen megoldás, ez egy szükség megoldás. ... (csip-csip) ... Hűha, ez tényleg nagy és csipog is.
Pom-pom: Megmondtam, láthatod a saját szemeddel, hogy tojás.
Picur: Hát, rá lehet fogni. Ide figyelj, te csipogó, akarsz húsvéti tojás lenni? ... (csip-csip) ... Te érted, amit csipog?
Pom-pom: Tökéletesen ... (csip-csip) ...
Picur: És mit mondott? ... (csip-csip) ...
Pom-pom: Hát, azt mondja, hogy nincs nagyobb vágya, mint hogy húsvéti tojás legyen. ... (csip-csip) ...
Picur: És ilyen hosszan mondja? ...(csip-csip) ...
Pom-pom: Hát egy kicsit szószátyár, illetve bőbeszédű vagyis bőcsipogású.
Picur: Az a fontos, hogy vállalja. Na gyere, Csipogó, gurulj szépen.
Többiek (Locsolók): Hahó Artúr, Gombóc Artúr, gyere gyorsan! Lekéssük a locsolást.
Gombóc Artúr: Jól van, jól van, jövök már. Csak először rendbe hozom a frizurám, kifényesítem a tollamat, leporolom a lábamat. Még egy pillantás a tükörbe, hm, tökéletesen locsolóképes vagyok. Hol a rózsavízem? Ó, ez az, megvan! Itt van az én gyönyörű locsoló..., jaj nékem, hisz ez üres. Elfelejtettem tavaly bedugni, most mivel locsolok?
Többiek: Majd kölcsönadjuk a miénket, csak siess...
Gombóc Artúr: Jó-jó, megyek már! Puff.
Radírpók: Egyszerű, mint a pofon. Én állok elöl, te állsz hátul. Mikor én kilocsoltam magam, gyorsan hátrapasszolom az üveget, és amikor te kerülsz sorra, lesz mivel locsolnod.
Gombóc Artúr: Várj, várj, várj! Hadd szagolom, mid van!
Radírpók: He-he-he, pacsuli, valódi, pacsuli.
Gombóc Artúr: Az, jó! Akkor mehetünk.
Picur: Itt vannak! Végre!
Órarugógerincű Felpattanó: Három, négy ...
Többiek (Locsolók): Én kis kertész legény vagyok,
rózsafákat locsolgatok,
azt hallottam, hogy itt is van egy rózsafa
El akar hervadni, megszabad-e locsolni?
Gmbóc Artúr: A csokoládé
icur: Megszabad...
Pom-pom: Megszabad...
Picur: Köszönöm.
Órarugógerincű Felpattanó: Jaj, csokoládé tojás
Gombóc Artúr: Csokoládé tojás, óóó.
Órarugógerincű Felpattanó: Neszi, itt z üvegem.
Picur: Köszönöm, hogy meglocsoltatok. Tessék! Neked is köszönöm, hogy meglocsoltál, tessék, itt van ez a ... (csip-csip) ...hát igen, egy kicsit csipog, de nem vészes és jó nagy!
Gombóc Artúr: Ööö, elég nagy, nagyocska, de azért köszönöm. És milyen dög nehéz... de azért húsvéti. Na, minden jót!
Picur: Jól meg lettünk locsolva.
Pom-pom: Most már értem, miért nem száradunk el. És micsoda illatok! Egy évig sem megy ki belőlünk.
Picur: Nyomás Pom-pom, irány a fürdőszoba...
Gombóc Artúr: Na már csak ez hiányzott. Húsvét van. De hát ha az ég is locsolkodni kar. Hűha! De hiszen ez nem is piros, de hiszen ez nem is csoko-, csokoládé! Hamisítvány! Hát micsoda húsvéti tojást kaptam én? (Ledobja a tojást, ami összetörilk) Hiiij ...Jaj nékem!
Óriás csibe: Mama!
Gombóc Artúr: Micsoda? Mama? Na ne, nem, nem kedves, izé, ez tévedés.
Óriás csibe: Mama!
Gombóc Artúr: Ne, ne, ezt ne tessék. De tényleg, komolyan. Én ... nem hallja? Én ... én nem vagyok az Ön mamája! Legfeljebb a papája. De-de, nem-nem. Én férfi vagyok.
Óriás csibe: Óá, óá!
Gombóc Artúr: Ó, jaj, ne ríjon már. Ezt én nem bírom hallgatni! Hé, hé, hé, hagyja már abba, az ördögbe is, hát megsüketülök ettől a bömböléstől. Na! Na, nem! Nahát egye a fene, de csak egészen kivételesen, most az egyszer és ne csináljunk rendszert belőle. Jól van, jól van na! Hát akkor leszek a mamád.
Óriás csibe: Ugye, hogy mégis te vagy az anyukám.
Gombóc Artúr: Én, én, csak ne bőgj!
Óriás csibe: Éhes vagyok! Azonnal adjál nekem búzamagot, meg árpamagot, meg kölesmagot, meg tökmagot, meg-meg kukoricamagot. (Hooor, hooor...)
Gombóc Artúr: Na végre! Elaludt a kis drágám. Hehe, hiába, hehe, anya csak egy van.